Exprimă-ţi opinia liber. Creează sau semnează o petiţie online.
Prima pagina » Petitii online » Esély- és jogegyenlőségi hiányosságok a marosvásárhelyi Művészeti líceumban / Lipsa egalităţii de...
image

Petitie: "Esély- és jogegyenlőségi hiányosságok a marosvásárhelyi Művészeti líceumban / Lipsa egalităţii de şanse şi în drepturi la Liceul de Artă din Tîrgu Mureş"

Facebook share

A Maros Megyei Tanfelügyelőség figyelmébe
Dr. Daniel Petru Funeriu, a Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminiszter figyelmébe

Igen tisztelt Miniszter úr!
Igen tisztelt Főtanfelügyelő úr!

Tárgy: Esély- és jogegyenlőségi hiányosságok a marosvásárhelyi Művészeti líceumban

A beadvány aláírói, a marosvásárhelyi Művészeti líceum magyar tagozatos diákjainak szülői valamint támogatói felhívjuk a címzettek figyelmét az iskolában tapasztalt súlyos, a Románia Alkotmánya által is védelmezett polgári jogokat sértő helyzetre, amellyel jelenleg az említett oktatási intézményben szembesülünk. Kérjük az ügyben illetékes vezetőt, hogy a helyzet igazságos megoldása érdekében maradéktalanul tegye meg a szükséges, és jogszerű intézkedéseket.
A marosvásárhelyi Művészeti iskola és líceum egyike a legrégebbi romániai művészeti iskoláknak, amely idén 60 éves. Az eltelt 60 évben a Művészeti líceum számtalan világhírű képző- és zeneművész életpályáját pallérozta. Ezek a világszerte elismert személyek kivétel nélkül azt állítják, hogy a művészi pályájukat a Művészeti iskolában és líceumban eltöltött időszak döntően befolyásolta. A marosvásárhelyi Zeneiskola és a Líceum erőteljes interetnikus és változatos felekezeti közegben emelkedett a multikulturális fejlődés irányába, diákjai és tanárai mind a román, mind a magyar közösség soraiból is származnak. Az elmúlt húsz évben növekvő érdeklődés következtében az 5. és a 9. osztályban két párhuzamos magyar tannyelvű osztály indult, egyik zene, a másik képzőművészeti profillal. Az említett osztályok az évfolyam kifutásáig zavartalanul nagy létszámmal működtek, még azokban az időkben is, amikor az ország gazdasági helyzete a mostaninál sokkal rosszabb volt.
A 2009-2010-es tanévben a magyar tagozaton nagyszámú végzős diák van a 4. és a 8. osztályban egyaránt. Valamennyien jelezték, hogy a Művészeti líceumban szeretnének tovább tanulni. Ezenkívül nagyon sok kérelem érkezett az igazgatóságra Maros megye más iskoláiban tanuló gyerekek szüleitől, akik ősztől ebbe az iskolába szeretnék járatni gyerekeiket.
A Maros Megyei Tanfelügyelőség közölte a Művészeti líceum igazgatóságával a 2010-2011-es Beiskolázási tervvel kapcsolatos döntését, amelyből egyértelműen kiderül, hogy elutasítják két párhuzamos magyar osztály létesítését, és csak egyetlen 5. és 8. magyar nyelvű osztály indítását támogatják az új tanévben. A Tanfelügyelőség döntése meghozatala során figyelmen kívül hagyta azokat a statisztikai bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy elegendő tehetséges fiatal jelölt van, aki ebben az iskolában és anyanyelvén szeretne tovább tanulni a művészi pályán. Ami pedig a román tannyelvű osztályokat illeti, a román tannyelvű 8. osztály végzősei számára elegendő hely biztosított a számukra és más iskolákból jelentkezők számára egyaránt, hogy ne okozzon sem gondot, sem aggodalmat azoknak a tanulóknak, akik ebben az iskolában szeretnék folytatni a megkezdett tanulmányaikat, sem azok számára, akik líceumi tanulmányai elvégzésére ide szeretnének beiratkozni a megye más iskoláiból.
Jelenleg Maros megyében három művészeti szakirányú iskola van (Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Segesvárott), ám ezek közül csak a marosvásárhelyi biztosít oktatást magyar nyelven is. Tehát Maros megye diákjai, akik magyar nyelven szeretnék megkezdeni és folytatni művészeti oktatási képzésüket, kizárólag Marosvásárhelyen tehetik meg.
Ha az új tanév (2010-2011) beiskolázási terve nem tenné lehetővé két párhuzamos magyar tannyelvű osztály beindítását, nagyon sok művészeti iskolás végzős diák kénytelen lesz más oktatási intézményt választani. Itt olyan diákokról van szó, akik legalább 4, de sok esetben akár 8 éven át tanultak a Művészeti iskolában. Rajtuk kívül még számtalan fiatal nem bír élni ezzel a választási lehetőségével. A jelenlegi adataink szerint a helyhiány miatt a magyar nyelvű 8. osztály végzőseinek 50%-a kénytelen felhagyni a művészeti pályájával, és ez mind a szülőket, mind a diákokat megviseli, félelemmel tölti el.
Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy az esély- és jogegyenlőség a demokrácia alapköveinek számító jogok, és szerintünk ezeket minden egyes állampolgár esetében érvényesíteni kellene, nemzeti hovatartozásától függetlenül. Az oktatási rendszer lehetőségeit és feltételeit az Európai Unió és Románia Alkotmánya által is szavatolt alapelvek szerint kellene biztosítani. Figyelmébe ajánljuk, hogy Románia mind az általa ratifikált nemzetközi egyezmények, mint a Kisebbségvédelmi keretegyezmény, A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, de a nemzeti jogszabályok révén is vállalta, hogy támogatja a nemzetiségi oktatást, ahol erre lehetőség nyílik, és tartózkodik mindennemű politikai vagy gyakorlati intézkedéstől, amelynek a célja a nemzeti kisebbségek asszimilációja. Románia Alkotmányának 32. cikkelye (3.) bekezdése értelmében, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelven tanulniuk. („A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű tanuláshoz és képzéséhez való jogát szavatolja az alaptörvény. Az említett jogok gyakorlási módját külön törvény szabályozza.”) A hivatkozásban szereplő 84/1995. évi újraközölt törvény hasonlóan szentesíti ezt a jogot (118. szakasz: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van saját nyelvükön tanulni és továbbképzésben részesülni az oktatás valamennyi szintjén és formáján, valamint azokon az oktatás formákon, amelyekhez elegendő igény mutatkozik, a törvény szerint.”)
Az anyanyelvi oktatáshoz való jogot az Emberi jogok európai egyezménye Első kiegészítő protokolluma is biztosítja, amely előírja: „Senkitől sem tagadható meg a képzéshez való jog. Az Állam, az oktatás és a nevelés terén vállalt hatáskörében tiszteletben tartja a felek jogát a személyek vallási és filozófiai nézeteinek megfelelő oktatáshoz és képzéshez.” Az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlata szerint „az államoknak negatív kötelessége nem gátolni egy személy hozzáférését ehhez a rendszerhez, továbbá az államokat pozitív kötelezettség is illeti, ami abban merül ki, hogy azokat a társadalmi fejlődés és igényekhez kell igazítania. Ezen a gondolatmeneten, a tagállamoknak egy másik pozitív kötelezettsége is van a létező oktatási rendszerrel szemben, éspedig az, hogy egyenlő jogú és megkülönböztetés nélkül tegye lehetővé bármely személy hozzáférését a létező oktatási formákhoz [...] Az államoknak kötelesség egyenlő eséllyel, vagy vizsga által való hozzáférést biztosítani az érdekeltek számára hasonló képzésekhez [...] Az oktatási formákhoz való hozzáférés csupán egy része a képzéshez való jognak, ahhoz, hogy ez a jog kifejthesse jótékony hatásait, kifejezetten szükséges az is, hogy a jelölt képes legyen hasznosítani is az elvégzett tanulmányait [...].

Marosvásárhely, 2010. január 22.

Către Inspectoratul Şcolar Judeţean Mureş
În atenţia domnului dr. Daniel Petru Funeriu, Ministru al Educaţiei, Cercetării, Tineretului şi Sportului

Stimate domnule Inspector general!
Stimate domnule Ministru!

Obiectul: Lipsa egalităţii de şanse şi în drepturi la Liceul de Artă din Tîrgu Mureş

Noi, semnatarii acestei petiţii, în calitate de părinţi ai elevilor din Liceul de Artă, dorim să vă aducem la cunoştinţă o situaţie gravă privind drepturile cetăţeneşti garantate de Constituţie, cu care ne confruntăm la unitatea şcolară menţionată, de aceea cerem să luaţi urgent măsurile legale şi posibile pentru justa rezolvare a situaţiei.
Şcoala şi Liceul de Artă din Tîrgu Mureş este unul dintre cele mai vechi şi renumite şcoli de artă din România, împlinind anul acesta 60 de ani. În aceşti 60 de ani Liceul a contribuit la formarea a numeroşi artişti plastici, muzicieni de renume mondial. Aceste personalităţi afirmă că în formarea lor ca artişti, Liceul de Artă din Tîrgu Mureş a avut un rol decisiv. Aşezată într-o zonă cu un puternic caracter interetnic si interconfesional, Şcoala şi Liceul de Artă din Tîrgu-Mureş a adoptat ca principală direcţie de dezvoltare multiculturalismul, având în rândurile sale elevi, respectiv cadre didactice de etnie română şi maghiară. În ultimii douăzeci de ani, existând un număr mare de cereri de înscriere, în această instituţie de învăţământ s-au înfiinţat două clase cu predare în limba maghiară, una fiind clasă de arte plastice, iar cealaltă clasă de muzică, atât în clasa V-a, cât şi în clasa IX-a. Aceste clase au funcţionat cu un număr mare de elevi în tot aceşti ani, ani în care economia ţării avea probleme mult mai mari faţă de cele din prezent.
În anul şcolar 2009-2010 la secţia cu predare în limba maghiară vor absolvi un număr mare de elevi în clasele a IV-a şi a VIII-a. Fiecare absolvent a semnalat că doreşte continuarea studiilor de artă în cadrul Liceului de Artă. Deasemenea, s-au înregistrat multe cereri din partea elevilor care în prezent învaţă la alte şcoli ale judeţului. Inspectoratul Şcolar Judeţean Mureş a informat direcţia Liceului de Artă despre decizia luată cu privire la Planul de Şcolarizare pe anul şcolar 2010-2011, din care reiese clar că nu se va accepta înfiinţarea unui număr de două clase cu predare în limba maghiară, ci numai unei singure clase de a V-a şi a IX-a. Inspectoratul Şcolar Judeţean Mureş a luat această decizie împotriva dovezilor statistice care arată existenţa unui număr suficient de elevi talentaţi care doresc să urmeze educaţia vocaţională artistică la acest liceu şi doresc să înveţe în limba lor maternă.
Referitor la clasele cu predare în limba română, numărul locurilor disponibile pentru absolvenţii claselor a VIII-a vor acoperi cererile existente, mai precis numărul absolvenţilor, şi numărul locurilor disponibile nu va crea probleme ori frustrări nici elevilor care doresc să îşi continue studiile de artă, nici celor care doresc să devină elevi ai Liceului şi provin din alte şcoli ale judeţului, deoarece sunt locuri suficiente pentru cei care doresc să îşi continue studiile în limba română.
În prezent, în judeţul Mureş funcţionează trei Şcoli de Artă (în Tîrgu Mureş, Reghin şi Sighişoara), dar dintre aceste instituţii numai cea din Târgu Mureş dispune de clase cu predare în limba maghiară. Ca urmare, copiii din judeţul Mureş care doresc să urmeze formarea vocaţională în limba maghiară pot studia numai în Tîrgu Mureş.
În cazul în care noul plan de şcolarizare pentru clasele de liceu (2010-2011) nu va oferi posibilitatea înfiinţării unui număr de două clase cu predare în limba maghiară, mulţi dintre elevii Liceului de Artă vor fi nevoiţi să îşi continue studiile în alte instituţii educaţionale, fiind vorba de tineri care au fost elevii şcolii timp de 8 sau cel puţin 4 ani. Pe lângă aceşti elevi, mulţi dintre tinerii care doresc să îşi continue studiile în Liceul de Artă nu-şi vor putea exercita această opţiune. În prezent, din planul de şcolarizare reiese faptul că 50% din elevii de etnie maghiară din clasele a VIII-a sunt nevoiţi să abandoneze studiile de artă şi acest lucru creează frustrări şi panică atât în rândul elevilor, cât şi al părinţilor.
Dorim să subliniem că egalitatea de şanse, precum şi garantarea drepturilor egale sunt principiile de bază ale democraţiei şi credem că acestea trebuie aplicate în cazul fiecărui cetăţean, indiferent de etnia acestuia. Posibilităţile şi opţiunile oferite de către sistemul educaţional trebuie create pe baza acestor principii fundamentale ale Uniunii Europene, dar şi ale Constituţiei României.
Dorim să vă atragem atenţia asupra faptului că România, atât prin ratificarea unor tratate internaţionale, cum ar fi Convenţia-cadru pentru protecţia minorităţilor naţionale, Carta europeană a limbilor regionale sau minoritare, cât şi prin legislaţia naţională, promovează învăţământul în limba minorităţilor, unde există această posibilitate, şi se abţine de la orice politică ori practică având drept scop asimilarea persoanelor aparţinând minorităţilor naţionale. Conform art. 32 al Constituţiei României, alin. 3, persoanele aparţinând minorităţilor naţionale au dreptul de a învăţa în limba maternă („Dreptul persoanelor aparţinând minorităţilor naţionale de a învăţa limba lor maternă şi dreptul de a putea fi instruite în aceasta limbă sunt garantate; modalităţile de exercitare a acestor drepturi se stabilesc prin lege.” Legea la care face trimitere Constituţia, şi anume Legea nr. 84/1995, actualizată, consacră în mod similar acest drep (art. 118: „Persoanele aparţinând minorităţilor naţionale au dreptul să studieze şi să se instruiască în limba maternă la toate nivelurile şi formele de învăţământ, precum şi la tipurile de învăţământ pentru care există o cerere suficientă, în condiţiile legii”).
Dreptul la educaţie este asigurat şi prin Primul protocol adiţional la Convenţia europeană a drepturilor omului, care prevede: „Nimănui nu i se poate refuza dreptul la instruire. Statul, în exercitarea funcţiilor pe care şi le va asuma în domeniul educaţiei şi al învăţământului, va respecta dreptul părinţilor de a asigura această educaţie şi acest învăţământ conform convingerilor lor religioase şi filozofice.” Conform jurisprudenţei Curţii Europene a Drepturilor Omului, „statele au obligaţia negativă de a nu împiedica o persoană să beneficieze de acest sistem, iar pe de alta, ele sunt ţinute şi de obligaţii pozitive, constând în a-l menţine şi în a-l adapta la neviole dezvoltării sociale. Pe aceeaşi linie de gândire, statele contractante au şi altă obligaţie pozitivă privitoare la sistemul de învăţământ existent, şi anume aceea de a asigura accesul egal şi nediscriminatoriu al oricărei persoane la formele de învăţământ existente. [...] Statele au obligaţia de a asigura accesul egal al celor interesaţi, fie şi pe bază de selecţie, la astfel de cursuri. [...] Accesul la formele de învăţământ constituie numai o parte a dreptului la instruire; pentru ca acest drept să-şi producă «efectele sale utile» este necesar, în special, ca titularul să fie în măsură să-şi pună în valoare studiile efectuate [...].”

Tîrgu-Mureş, 22 ianuarie 2010.

19/02/2010

Autor: autorul a ales ca aceasta informatie sa nu fie publica
Destinatar: Maros Megyei Tanfelügyelőség / Inspectoratul Şcolar Judeţean Mureş
Petitie si semnaturi in format: XLSxls   PDFpdf
*Stiri, informatii in legatura cu petitia:
*Cod validare:
- introduceti codul de mai jos
captchaCode